Jamie Anderson

Jamie Anderson

Jam, Jamie Ember 17 Katie Cassidy

Szeretek olvasgatni, zenét hallgatni, kissé magányos típus vagyok. Utálom ha hazudnak vagy kihasználnak.
Kissé naiv, és kedves vagyok, de azért kinyitom a számat, de kerülöm a konfliktusokat.Két darab tetoválással rendelkezem, egy a hátam közepén a gerincvonalamon lévő virág és egy „Hope” felirat a csuklómon.

Szőke hosszú hajam van, alacsony vagyok 156 cm magas vagyok kék szemeim vannak.

Minden ugyan úgy kezdődött, mint az elmúlt napokban. Csörgött az órám, álmosan nyitottam ki a szemem mikor rá pillantottam 9:10 volt.
- Ez nem lehet!- kiáltottam fel és kiugrottam az ágyból. A mai tusolás elhalasztva, inkább csak mosakodom. Megmosva a fogam és az arcom összefogtam szőke göndörkés hajamat és egy szalagot masnira kötve a fejem tetején futottam le a lépcsőn.
- Anya, elkéstem!- mondtam mikor leértem a konyhába kissé megszédültem. Elfelejtettem, elfejtettem, hogy anya meghalt. Úgy éreztem magam, mint aki gyomorszájon vágtak. A saját anyám halálát elfejteni ki képes? Csak álltam és néztem a részvétnyilvánító lapokat és a becsomagolt ételeket az asztalon. Apa szomorúan nézet rám és csak a kezembe adta a reggelimet.
- Kicsim, szombat van. Menj, pihend ki magad. - mondta megtörve és felment a dolgozó szobájába. Az elmúlt 4 napot ott tölti. Mióta meg volt a temetés apával alig beszéltünk. A tányéromat szorongatva ültem le a konyhába és alig ment le a torkomon az étel. Inkább a mosogatóba raktam és leültem a tv elé. De ez sem kötötte le a figyelmem. Úgy döntöttem nem hagyom sajnáltatni magam. Túl sok volt a megvető nézés, az állandó szánakoztatás, hogy félárva lettem. Az iskolában nem tudtam megmaradni, a tanárok úgy bántak velem mint egy porcelánbabával. Nekem nem erre van szűkségem, kerek egy hétig nyaggattam apát mire beleegyezett. Így belevetettem magam a városi életbe. Az iskolába átiratkoztam egy másikba. Apától nagy nehezen megkaptam a kocsimat és egy másik városba kezdtem új életet, azzal az feltétellel ha minden nap haza járok. Ez azért már annyira nem tetszett, hogy még 17 évesen is magához akar láncolni. Bár megértem, anya meghalt és most én vagyok az egyetlen kincse. Kicsit pufogva de belementem én is. Így kötöttem ki Mystic Falls-ban.

Elfogadva

Üdv nálunk
Azt hiszem erre mondják, hogy rövid, de tömör. Semmi hibát nem találtam benne. Sajnálom az anyukádat, de remélem, hogy sikerül barátokat szerezned. Foglalj avit és titulust, utána keress játszórásat. Jó játékot!